A fajta Noricumról, a Római Birodalom egyik - a mai Ausztria területén lévő - provinciájáról kapta a nevét. Már ez a tény is a nóri ló ősi jellegére utal. Az úthálózatukról híres rómaiak korában ugyanis megnőtt az igény egy kiváló málhás- és igavonó ló iránt. A nóri feltehetően az abban az időben élt nehézigavonó lovaktól származik. Az apátságok már a kezdetektől jelentős részt vállaltak a világ lófajtáinak megőrzésében és védelmében, körülbelül 1565-ben pedig egy püspöki rendeletnek köszönhetően a salzburgi apátság felügyelete alá került a tömzsi, biztos járású kislovak tenyésztése, így ekkortól számítható a nóri fajta létrejötte és méneskönyvi nyilvántartása. Szigorú irányelveket vezettek be a tenyésztésben a 17. században, majd 1703-ban megalkották az első méntenyészszemle szabályait. Mivel megnőtt az igény egy könnyebb, elegánsabb hátaslótípus iránt, később a nórit más fajtákkal keresztezték. A modern nóri mégis megmaradt izmos, szép kislónak, amely kiváló tulajdonságokkal rendelkezik és erős.
____________________________________________
| Tények |
|___________________________________________|
|Származási hely | Ausztria |
|___________________|________________________|
|Szín | fekete, pej, sárga, deres, |
| | párducpöttyös |
|___________________|________________________|
|Marmagasság | 152 cm |
|___________________|________________________|
|Testalkat | nagy, egyenes profilvonalú |
| | vagy kosfej; rövid nyak; |
| | jó felépítés, kissé dőlt lapoc- |
| | ka; széles test; mély mellkas; |
| | erőteljes far; erős láb; |
| | jó szerkezetű pata |
|___________________|_______________________|
|Jellegzetességek | erős, biztos járású, izmos |
|___________________|_______________________|
|Vérmérséklet | nyugodt, engedelmes |
|___________________|_______________________|
|Hasznosítás | igás-, hátas-, málhásló |
|___________________|_______________________|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése