Svájci melegvérű
Ez az erőteljes és sokoldalúan hasznosítható melegvérű fajta svájci félvér és einsiedler néven is ismert. Feltehetően már a X. század óta létezik, és első alapítása az einsiedelni bencés apátsághoz kötődik. A kiinduló állományt helybéli, ún. schwyer lovak képezték, és az első méneskönyvet 1655-ben adták ki. 1784-ben Isidor Moser atya már egy átfogóbb méneskönyvet állított össze. A svájci melegvérűt anglo-normann kancák és az 1865-ben vásárolt Bracken nevű yorkshire kocsiló mén bevonásával javították. A finomabb és a karakteresebb jelleg elérése érdekében emellett a svéd melegvérű, majd újból az anglo-normann és a holsteini ló vérvonala került be a fajtába, amely egyedeinek teljesítőképességét három-, majd ötéves korban ismét mérik. Kizárólag azokat a lovakat vonják be a tenyésztésbe, amelyek családfájában bizonyítottan jó teljesítőképességű lovak szerepelnek.
| Tények |
|_______________________________________|
|Származási hely| Svájc |
|____________|__________________________ |
|Szín | bármely alapszín |
| | |
|____________|__________________________ |
|Marmagasság | 168 cm |
|____________|__________________________|
|Testalkat | nemes fej; jó felépítésű la- |
| |pocka; izmos nyak; izmos far;|
|________________________________________|
|Jellegzetességek | egészséges, szép küllemű, |
| Hasznosítás | lovassportok |
| | |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése